Molnár Gábor 1908. december 2.-án született Budapesten. Apai dédapja Pápán volt evangélikus lelkész. Tizenegy éves volt, mikor édesapja meghalt. Pápán mezőgazdasági képesítést szerzett, s néhány évig ezen a munkaterületen is dolgozott. 1930-ban a Nemzeti Múzeum erkölcsileg támogatott expedíciójával Brazíliába utazott, s amikor társai betegség miatt visszatérésre kényszerültek, ő egyedül vállalta a munka folytatását. Gyűjtéseiből sokat hazaküldött, közben az őserdőben elejtett vadak bőrének értékesítéséből, mérges kígyók eladásából tartotta fenn magát, majd fazendafőnöki munkát vállalt. 1932-ben, robbanás következtében mindkét szemére megvakult.
A vadászból ez a rettenetes pillanat teremti meg az írót. Mert a “látás hiánya egyetlen pillanatra sem lehet béklyója a szellemnek”.
A Jaguárországban című könyvében, így vall erről: “Mindezt már a sötétség birodalmából írom, s nem mondanék igazat, ha azt állítanám, könnyű szívvel teszem. Meghúztam a határvonalat. Egyik oldalán keserűség, a másikon munka, teremtőerő, a teljes, töretlen élet van. És sohasem tévedek át a keserű oldalra. Átjutottam a vonalon, aminek neve: Józanság. Az élet egyensúlyi helyzete megint teljes. A brazíliai ősvadon pedig, mint sohasem felejtő szép menyasszony, tudom visszavár.”
A világtalanul is világokat álmodó-teremtő író emberi helytállása több nemzedék példatárába épült már be. Írásainak varázsa most is kifürkészhetetlen titok. A személyes hitelen, tudáson túl talán maga a stílus: a rendkívül konkrét, érzékletes, mozzanatról mozzanatra épülő, drámai leírás ember és természet küzdelméről, amelyben nem szükségszerű, hogy az ember győzzön. Bensőséges hangulatú, színes, erőteljes leírásai, fordulatos történetei máig az egyik legnépszerűbb magyar útleíróvá avatták.
1980. október 29.-én 72 éves korában, baleset következtében érte a halál. Sírja a gyermekkor vadregényes helyszínén az Ajka-Csingervölgyi temetőben található. Munkásságát az ajkai Városi Múzeum Emlékszobája őrzi.

Legfontosabb művei

Kalandok a brazíliai őserdőben (1940); Az óriáskígyók földjén (1955); Jaguár-országban (1960); Pálmakunyhó az őserdőben (1963); Ahol az ösvény véget ér (1964); Egymillió hős országa (1966); Holdárnyékban az őserdő (1967); A dzsungel doktora (1967); Horgászom az Amazonason (1968); Bíborviskó (1969); Gyémántmosók  (1972); Makk és jaguár (1972); Éjbe zuhant évek (1973); Én kedves Amazóniám (1975); A csendes halál démona (1977); A Bakonytól Amazóniáig (1978);